Fejér megye térkép

A fejér megye térkép földrajzi két különböző tényezőből származik: egyrészt a Föld gömbfelületének síkbeli csökkenése okozta elkerülhetetlen deformáció; másrészt a „generalizálás” és a „szelekció” technikák, amelyeket bármely földrajzi. Az ívelt felület nem csökkenthető síkban anélkül, hogy deformációt okozna: csak a földgömb képes helyesen arányos kartográfiai ábrázolást adni a Föld alakjáról. Valamint a méreteiről (egyenlő távolság), a felületekről (ekvivalencia) és a helyzetéről a szögeket és az alakváltozást tekintve: izogónia vagy konformitás a képviselt tárgyakat.

Földfelszín eljárások

A földfelszín kétdimenziós síkban történő csökkentésére alkalmazott geometriai eljárások (vetületek) mindegyike képes tiszteletben tartani önmagában az ekvivalenciát vagy az izogóniát önmagában. Egyik sem tartja tiszteletben az egyenlő távolságot (egyes „egyenlő távolságú” vetületekben a lineáris fejér megye térkép arányosság tiszteletben tartásra kerül, de csak bizonyos előre meghatározott irányok mentén). Következésképpen egy izogonikus vetület, mint például a növekvő szélességi fokokon elterülő hengeres vetület, az úgynevezett „Mercator”, nem egyenlő távolságú és nem egyenértékű; nem nyújt arányos ábrázolást a földfelületekről vagy a földfelszínen lévő pontok közötti távolságról; és nem célszerű például távolság- vagy meghosszabbítási számításokat végrehajtani rajta.

Fejér megye térkép ekvivalencia

Trükkök sora, az úgynevezett hagyományos vetületekben, minimalizálhatja a fejér megye térkép ekvivalencia és az egyenlőség közötti inkompatibilitást (amit majdnem tiszteletben fognak tartani), de az izogónia sem. Az ebből adódó deformáció a földrajzi minél érzékenyebb, annál kisebb a skála.

A nagyon nagy léptékben (amelyek nagyon kis kiterjedéseket jelentenek) a deformáció érzéketlen vagy akár nulla is lehet gyakorlati célokra. Viszont már az 1: 25.000 méretarányban, amelyet szintén nagynak kell tekinteni, a vetület közepétől legtávolabbi részek jelentős deformációkat mutatnak. Az előrejelzések elméletileg végtelenek; legalább a 2. században alakult ki.

Időszámításunk elött, a fejér megye térkép földrajzi vetítés elvét mindenekelőtt a XVI. Század első évtizedeiben dolgozták ki. Később és mind a mai napig finomítsák. A gyakorlatban azonban csak néhány tucat előrejelzés talál hatékony felhasználást. Elsősorban perspektívában, például az azimutálisokban és a fejlődésben lehet megkülönböztetni őket.), például hengeres és kúpos. A síkgömbökhöz általában hagyományos vetületeket használnak, amelyek többnyire hengeres és kúposakból származnak, mindig nagyon érzékeny deformációkkal. A deformációk csökkentése érdekében síkbeli gömbökben „megszakított vetületeket” is alkalmaznak, amelyekben a rajz több szakaszos szakaszra van felosztva. A másik közelítési tényező a méretarány csökkenésének lényege: egy adott és nem túl kiterjedt térben a reprezentálandó földrajzi térkép objektumokra vonatkozó sok információ visszahozatalához elkerülhetetlen a kiválasztás. Az elmozdulás, vagyis annak megválasztása, hogy mit képviseljen a és mit kell figyelmen kívül hagyni; és ami az ábrázolt, a formák általánosítása is elkerülhetetlen, hogy kiküszöböljék a legkisebb sajátosságokat.

Fejér megye a kartográfiai rajzban

Amely csökkentve nem lenne látható, vagy károsítaná az olvashatóságot. A kartográfiai fejér megye térkép rajzban fordítva is szükséges hangsúlyt fektetni bizonyos táblákra (például azokra, amelyek a kommunikációs útvonalakat vagy a lakott központokat képviselik): ha az út valódi szélességét a méretarány arányában csökkentenék, valójában ez láthatatlan lehet; következésképpen el kell túloznunk a relatív jel méreteit annak érdekében, hogy észrevehetővé váljon mindazonáltal, hogy mind a dimenziók arányosságát meghamisítjuk, mind pedig elpusztítjuk vagy elmozdítjuk az elemek egy részét, amelyek a valós felületen ábrázolandó, a példában maga az út.